• A részvétel feltételei.
• A pályázás folyamata.
• Támogatási formák.
• Lehetőségek KKV-k számára.
• Jogi és pénzügyi segédletek.
• Research & Innovation Participant Portal.
• Research & Innovation Participant Portal használata.
• Horizontális szempontok.
• Gyakorlati tudnivalók.
• .

Jelen tájékoztató célja, hogy felhívja a figyelmet azon jogi kérdésekre, melyek esetében a (leendő) konzorciumi partnerekkel történő tárgyalás és együttműködés, valamint a konzorciumi megállapodás előkészítése során a magyar pályázóknak fokozottan ügyelniük szükséges saját érdekeik megfelelő képviseletére.

A tájékoztató a következő témaköröket járja körül:

• Miért van szükség konzorciumi megállapodásra?
  
• Hogyan biztosítható az alapvető érdekek védelme a megállapodás hatályba lépése előtt?
  
• Mely kérdéseknek kell kiemelt figyelmet szentelni a konzorciumi megállapodás előkészítése során?
  

Miért van szükség konzorciumi megállapodásra?

 A konzorciumi megállapodás a több kedvezményezett együttműködésében megvalósítandó projektek esetén rendezi a projektpartnerek egymáshoz való viszonyát a zökkenőmentes közös munka biztosítása érdekében. Olyan kérdésekben állapodhatnak meg a felek a kötelezően követendő szabályokról, mint a folyósított támogatás tagok számára történő továbbutalásának körülményei, a titoktartási kötelezettség, döntéshozatal a konzorciumon belül vagy a vitarendezés módja.

Az együttműködés alapvető szabályait ugyan kijelöli a részvételi szabályokat meghatározó uniós rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a támogatási megállapodás (A támogatási megállapodás túlnyomórészt a Támogató és a projektet megvalósító konzorcium közötti jogviszonyt határozza meg, nem pedig a konzorciumon belüli jogokat és kötelezettségeket. Tartalmára vonatkozóan a „Participant Portal”-on elhelyezett megállapodás minták adnak iránymutatást.), azonban az említett dokumentumok sok fontos és szenzitív kérdést nyitva hagynak, melyekről a megállapodásban szükséges szólni.

A fentiek miatt, bár a konzorciumi megállapodást a támogatási megállapodás aláírásáig szükséges véglegesíteni és aláírni, már a közös pályázat kidolgozása során célszerű megkezdeni az előkészítést.

 Hogyan biztosítható az alapvető érdekek védelme a megállapodás hatályba lépése előtt?

 A pályázat kidolgozása során az együttműködő felek szenzitív információkat osztanak meg egymással a saját projekt ötletük tudományos részleteiről, technikai specifikációjáról, üzleti potenciáljáról, ezért már az együttműködés korai szakaszában célszerű gondoskodni a kölcsönös titoktartási kötelezettségről. A titoktartási megállapodás (confidentiality/non-disclosure agreement) vagy az előbbit is tartalmazó egyetértési megállapodás (memorandum of understanding) aláírása a bizalmas információk védelmének biztosításán keresztül megkönnyíti az együttműködést és az információcserét.

A titoktartási vagy az egyetértési megállapodás kidolgozásánál érdemes figyelembe venni az Európai IPR Helpdesk által előkészített megállapodás-mintákat:
https://www.iprhelpdesk.eu/node/921  
https://www.iprhelpdesk.eu/H2020_MoU

A megállapodás tárgyalása során megfontolandó kérdések:

• Mikortól kötelezze a partnereket a titoktartás? (Célszerű a bizalmas információkat csak a megállapodás hatályba lépését követően megosztani. A hatályba lépés időpontja nem feltétlenül egyezik az aláírás időpontjával!)
  
• Vállalják-e a partnerek, hogy ugyanazon pályázati kiírásra más konzorcium tagjaként nem nyújtanak be pályaművet?
  
• Megfelelő-e a megállapodásban szereplő „bizalmas információ” definíció, lefed-e minden esetet? Azonosítható lesz-e a felek számára, mi minősül bizalmas információnak? 
  
• Megfelelően körülhatárolt célhoz (ti. adott pályázat előkészítése és benyújtása, a konzorciumi szerződés vagy a támogatási megállapodás előkészítése és véglegesítése) kötött-e a bizalmas információhoz történő hozzáférés megadása?
  
• Kiket kössön a titoktartási kötelezettség? (szükség lehet a megállapodást kötő feleken túl a kapcsolt jogalanyokra történő kiterjesztés is)
  
• Meddig álljon fenn a titoktartási kötelezettség? (az érintett munkavállalók, illetve kapcsolt jogalanyok esetén érdemes biztosítani, hogy az adott partnerrel fennálló jogviszonyuk időtartamán túlmutasson a kötelezettség)
  
• Mi minősül és mi nem a titoktartási kötelezettség megszegésének?
  
• A kötelezettség megszegésének esetére kikötnek-e szankciót (pl. együttműködés megszüntetése, kötbér, kártérítés) és milyen feltételekkel?
  
• Van-e kellő rálátása (és ráhatása) a nem koordinátor tagoknak a pályamű benyújtásának előrehaladására? Milyen körben határozzák meg a koordinátor tájékoztatási kötelezettségét? Hol szükséges önállóságot biztosítani a koordinátor számára és hol szükséges cselekvését a partnerek előzetes egyetértéséhez kötni?
  
• A magyar szerződő fél szempontjából a legkedvezőbb a magyar jog és a magyar bíróság joghatóságának kikötése, azonban kicsi a valószínűsége, hogy erről sikerül megállapodni a többi partnerrel (akkor van erre esély, amennyiben a magyar fél vállal koordinátor szerepet). Háttérjogszabályként a Tanács 44/2001/EK rendeletét szolgál, mely a kötelezettség teljesítésének helye szerinti bíróság joghatóságát köti ki jogvita esetére, amennyiben a felek nem rendelkeznek erről a kérdésről a megállapodásban.
  

Előfordulhat, hogy a fenti megállapodások helyett szándéknyilatkozat (letter of intent) tesznek a partnerek, mely általában nem bír jogi kötőerővel, mégis kifejezi a partnerek közös projekttervek iránti elköteleződésének komolyságát. Ebben az esetben célszerű a partnereknél titoktartási záradék csatolását elérni, melyben valamennyi résztvevő magára nézve titoktartási kötelezettséget ismer el.

Mely kérdéseknek kell kiemelt figyelmet szentelni a konzorciumi megállapodás előkészítése során?

Alább egy rövidített kérdéslistát találnak a gyorsabb áttekinthetőség érdekében. (Úgy véljük, hogy instrukciók listája helyett a kérdésfelvetés módszere segítheti leginkább a jövőbeli konzorcium résztvevőit, hogy az elérhető megállapodás mintákat alapul véve, de egyedi helyzetükre szabottan alakítsák ki konzorciumi megállapodásukat.) A listát követi egy bővebb leírás arról, mely szabályok határozzák meg a konzorciumi megállapodás kereteit, valamint kifejtésre kerül az itt felsorolt kérdések tartalma és jelentősége, valamint a lehetséges döntési opciók is.

• Hogyan történik a feladatok megosztása a konzorciumon belül és milyen határidővel szükséges a feladatokat teljesíteni? Mikor érkezik meg az elő-, illetve utófinanszírozás a tagokhoz?
  
  
• Milyen belső szervezetet hoznak létre a konzorcium működésének támogatására? Ezek a szervek hogyan működjenek?
  
  
• Hogyan szükséges eljárni tag kiválása vagy új tag csatlakozása esetén?
  
  
• Milyen meglevő információk és jogok szükségesek a projekt megvalósításához és ezekhez biztosított-e a hozzáférés?
  
  
• Ki lesz a projekteredmények tulajdonosa és hogyan történik az esetlegesen létrejövő közös tulajdonból fakadó jogok gyakorlása?
  
  
• Milyen feltételekkel gyakorolhatóak a hozzáférési jogok?
  
  
• Hogyan alakul a titoktartási kötelezettség?
  
  
• Hogyan kívánják védeni, hasznosítani és terjeszteni a projekt eredményeket?
  
  
• Hogyan alakulnak a felelősségi szabályok a támogató és a többi projekt partner vonatkozásában?
  
  

A következő konzorciumi megállapodás minták nyújthatnak segítséget a konkrét megállapodás szövegezése során:
DESCA konzorciumi megállapodás minta
EUCAR konzorciumi megállapodás minta
MCARD-2020 konzorciumi megállapodás minta

A bővebb kifejtés első lépésként érdemes tisztázni azokat a kötelezően alkalmazandó szabályokat, melyeket a Rendelet vagy a támogatási megállapodás ír elő, tehát azoktól eltérni nem lehet:

• Konzorcium belső szervezete: a támogatási megállapodás minta 41.2. pontja határozza meg a konzorciumon belüli szerepek alapvetéseit. Ezek szerint a koordinátor felelős a projektmenedzsmentért, a Támogatóval való kapcsolattartásért és ezt a feladatát nem ruházhatja át másra (ez alól egyetlen kivétel, ha oktatási intézmény vagy közintézmény igazgatási feladatait kapcsolt jogalany látja el).
  
  
• Uniós finanszírozás elosztása: a fentiekből következően a Támogató a támogatás (rész)összegét a koordinátor számára utalja át, aki azt köteles indokolatlan késedelem nélkül továbbutalni a tagok számára.
  
  
• Szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések (a kötelező rendelkezéseket a Rendelet 41-49. cikkében találjuk):
  
  

- Valamennyi projektpartner köteles – ajánlottan a konzorciumi megállapodásban - felsorolni a projekt megvalósításához vagy a projekt eredmények hasznosításához szükséges, tulajdonában vagy jogos használatában levő információk és jogok körét (background), egyúttal még a támogatási megállapodás aláírását megelőzően értesíteni a többi partnert, ha az azokhoz való hozzáférésüknek jogi akadályai vagy korlátai állnának fenn.

- A meglevő információkat és jogokat birtokló projektpartner kérésre köteles ezekhez teljeskörű hozzáférési jogot biztosítani projektpartnere számára, ha annak erre a projekt megvalósításához van szüksége, kivéve, amennyiben ennek jogi akadályai vannak és erről előzetesen értesítette a partnereket (az ellentételezésről a felek szabadon megállapodhatnak, azonban ha erre nem térnek ki, azt jogdíjmentesen kell biztosítani).
A hozzáférés biztosítására akkor is köteles, ha a projektpartnernek erre saját eredményei hasznosításához van szüksége. Ekkor a hozzáférést méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.

- A projekt eredmények feletti tulajdonjog azt a résztvevőt illeti, aki az eredményt létrehozta. Amennyiben azt többen közösen hozták létre és az egyes hozzájárulások mértéke nem állapítható meg vagy az eredmény nem osztható fel, közös tulajdon keletkezik. A tulajdonostársak a közös tulajdonból fakadó jogok megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek a konzorciumi megállapodásban rendelkezni.

- A projekt eredmények tulajdonosa kérésre köteles ezekhez hozzáférési jogot biztosítani a projektpartnere számára, ha annak erre a projekt megvalósításához van szüksége. A hozzáférés biztosítása jogdíjmentes.
A hozzáférés biztosítására akkor is köteles, ha a projektpartnernek erre saját eredményei hasznosításához van szüksége. Ekkor a hozzáférést méltányos és ésszerű feltételekkel kell biztosítani.
Az a tulajdonos, mely uniós finanszírozásban részesült, ezen felül hozzáférési jogot biztosít az Unió intézményei, szervei, irodái és ügynökségei számára, ha ezen szerveknek erre a szakpolitikák és programok kidolgozása, végrehajtása és nyomon követése céljából van szüksége (a kereskedelmi cél kizárt). A hozzáférés biztosítása jogdíjmentes.

- A hozzáférési jogok gyakorlásának igénylését és a hozzáférési jogokról való lemondást (Pl. akkor lehet szükség a többi projektpartner eredményekre vonatkozó hozzáférési jogáról történő lemondásra, ha az eredmények tulajdonosa azokra valamely jogalanynak kizárólagos használati engedélyt kíván nyújtani) írásba kell foglalni. A tulajdonos kötelezettségei a hozzáférés biztosításával kapcsolatban akkor is fennállnak, ha projekt részvétele megszűnik.

- A projekt eredmények tulajdonosa – figyelembe véve az esetleges korlátozásokat (pl. szellemi tulajdonjog, biztonsági rendelkezés) – köteles az eredményeket mihamarabb terjeszteni (a munkaprogram további terjesztési kötelezettségeket – pl. kutatási adatokhoz történő szabad hozzáférés biztosítása - is megállapíthat).
A tudományos publikáció formájában történő terjesztés esetén a szabad hozzáférés biztosításának szabályait a támogatási megállapodás határozza meg (ez azonban nem eredményezhet a projekt időtartamán túlmutató publikációs költséget).
A terjesztésre irányuló minden egyes tevékenységről előzetes értesíteni kell a többi projektpartnert, aki kifogással élhet, amennyiben igazolja, hogy ezzel eredményeihez, vagy a meglevő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdeke jelentős mértékű kárt szenvedne.

- Amennyiben az eredmények tulajdonosa uniós finanszírozásban részesült, köteles minden tőle telhetőt megtenni ezen eredmények hasznosítása (a hasznosítás történhet a tulajdonos által - pl. projekten kívüli kutatáshoz történő felhasználás vagy kereskedelmi hasznosítás - vagy mások által - pl. tulajdonból eredő vagyoni jogok átruházása vagy licencia szerződés útján) érdekében a projekt záródátumát követő 4 évig (a munkaprogram további, az uniós finanszírozásban nem részesült projektpartnerre is kiterjedő hasznosítási kötelezettségeket is megállapíthat).

- Amennyiben az eredmények kereskedelmi vagy ipari hasznosításra alkalmasak, a tulajdonosnak – saját és projektpartnerei jogos érdekeinek mérlegelésével - gondoskodnia kell az eredmények megfelelő oltalmáról (ti. megfelelő módon, megfelelő időtartamra és megfelelő területi hatállyal. A megfelelő mód nemcsak regisztráción alapuló oltalom lehet - szabadalom, használati mintaoltalom, formatervezési oltalom, védjegy, domain, növényfajta-oltalom -, hanem a titokban tartás is - pl. know-how esetében követendő).
Amennyiben a mérlegelést követően úgy dönt, hogy nem helyezi oltalom alá az eredményeket, vagy az oltalom alá helyezés céljából nem is ruházza át jogait tagállamban vagy társult államban letelepedett jogalanyra, az eredmények terjesztését megelőzően értesíteni köteles erről a Támogatót, kivéve, ha uniós finanszírozásban nem részesült. A Támogató ebben az esetben átveheti az eredmények feletti tulajdonjogot, amit a tulajdonos csak úgy akadályozhat meg, ha igazolja, hogy ezzel jogos érdekei jelentős mértékű kárt szenvednének.
Ugyanezt az eljárást kell követni, amennyiben az uniós finanszírozásban részesült tulajdonos a projekt végét követő 4 éven belül lemond az oltalomról vagy időtartamát nem kívánja meghosszabbítani.

- A projekt eredmények tulajdonosa a következő feltételekkel ruházhatja át tulajdonjogát:
1. Biztosítania szükséges a támogatási megállapodás értelmében a tulajdonost terhelő kötelezettségek új tulajdonosra, illetve az őt követő további tulajdonosokra történő átszállását.
2. Elegendő tájékoztatást adva előzetesen értesítenie szükséges azon projektpartnereket, melyek az átruházni kívánt eredményekre vonatkozóan hozzáférési joggal rendelkeznek vagy kérhetik annak megadását (ők ezt követően kifogással élhetnek, ha igazolják, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogok gyakorlását).
3. Amennyiben a tulajdonos uniós finanszírozásban részesült és a támogatási megállapodás erre lehetőséget ad, a Támogató a projekt záródátumát követő 4 évig kifogással élhet, ha az átruházás olyan harmadik fél részére történik, melynek székhelye nem társult harmadik országban van és a Támogató úgy ítéli meg, hogy az átruházás nem áll összhangban az Unió versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal.

- A projekt eredmények tulajdonosa a következő feltételekkel adhat használati vagy az eredmények hasznosítására feljogosító más típusú engedélyt:
1. Biztosítania szükséges az eredményekhez fűződő már meglevő hozzáférési jogok gyakorlásának lehetőségét.
2. Teljesíti a hasznosításra vonatkozó esetleges további kötelezettségeit.
3. Amennyiben a tulajdonos uniós finanszírozásban részesült és a támogatási megállapodás erre lehetőséget ad, a Támogató kifogással élhet, ha kizárólagos használati engedély megadása olyan harmadik fél részére történik, melynek székhelye nem társult harmadik országban van és úgy ítéli meg, hogy az engedély megadása nem áll összhangban az Unió versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai elvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal.

Ezen túl vannak olyan rendelkezések, melyek főszabályként érvényesülnek, azonban a felek megállapodásukban eltérhetnek ettől:

• Pénzügyi felelősség: A költségek elszámolhatósága elutasításának, a támogatási összeg csökkentésének, bírság kiszabásának, a Támogatónak okozott kár megtérítésének következményeit az a kedvezményezett viseli, aki ezek okozójának tekintendő.
  
• Szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések (ezeket a szabályokat ugyancsak a Rendelet 41-49. cikkében találjuk):
  

- A projektpartnereknek (illetve kapcsolt jogalanyainak) és az Uniónak biztosított hozzáférési jog nem terjed ki a használati jog továbbadásának jogára.

- Ahogy azt már fentebb említettük, főszabály szerint jogdíjmentes a projektpartner számára a megvalósítást szolgáló, a meglevő információihoz és jogaihoz történő hozzáférés biztosítása.

- A meglevő információk és jogok, valamint az eredmények tulajdonosa kérésre köteles ezekhez hozzáférési jogot biztosítani projektpartnere olyan kapcsolt jogalanya számára, mely tagállamban vagy társult államban rendelkezik székhellyel, amennyiben annak erre a kapcsolt jogalanya által a projekt keretében létrehozott eredmények hasznosításához van szüksége.

- Projektpartner vagy kapcsolt jogalanya hasznosítást szolgáló hozzáférési jogot a projekt végét követő max. 1 éven belül kérhet.

- Közös tulajdon esetén bármely tulajdonostárs jogosult az eredmények hasznosítására a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik félnek, ha
1. a többi tulajdonostársat előzetesen értesíti,
2. számukra méltányos és ésszerű ellentételezést ad.

Végül tekintsük át – a teljesség igénye nélkül - a nyitott, illetve finomhangolásra váró kérdéseket:

Belső szervezet, feladatmegosztás

• Szükséges meghatározni a konzorcium irányításának szervezetét: a koordinátor mellett legfőbb döntéshozó szervként közgyűlés (general assembly) működik. Közepes méretű, illetve nagyprojektek esetében ezen túl a végrehajtás felügyelőjeként, a döntések előkészítőjeként igazgatóságot (executive board) vagy irányítóbizottságot (steering committee) is létrehoznak, továbbá elismert szakmabeliekből álló külső szakértői testület (advisory board) is megbízható. A projektpartnerek a következőkben állapodnak meg:
  - Hogyan történjen ezeknek a szerveknek a felállítása? (a közgyűlésben valamennyi tag képviselt, míg az igazgatóságban nem, ezért az utóbbiban való részvétel az információkhoz történő gyorsabb hozzájutás és a döntések befolyásolásának lehetőségét rejti)
  - Hogyan különül el hatáskörük? Melyik szerv miért felelős és miben hozhat döntést?
  - Mikor határozatképes a szerv? Minősített vagy egyszerű többség szükséges-e a döntéshozatalhoz, netán bizonyos kérdésekben egyhangú szavazás? Rendelkeznek-e a tagok vétójoggal (igazolt jogos érdek védelmét szolgálja) és ha igen, milyen feltételekkel gyakorolhatják?
  - Milyen gyakorisággal üléseznek ezek a szervek? Ki kezdeményezheti összehívásukat? Milyen határidővel kell értesíteni az ülésről a résztvevőket és hogyan kezdeményezhető új napirendi pont felvétele? (vagyis biztosított-e, hogy a tagok valóban gyakorolhassák tagságukat?)
  
• Azt is szükséges meghatározni, mi legyen a projektpartnerek, illetve a projektpartnerek és irányító szervek közötti kapcsolattartás módja.
  
• Célszerű előre megtervezni, milyen eljárás követendő, amennyiben valamelyik projektpartner ki kíván lépni a konzorciumból (ideértve azt is, hogy milyen kötelezettségei maradnak fenn a kilépést követően és mely jogai szűnnek meg), illetve hogyan csatlakozhat új tag a már felállított konzorciumhoz. Arról is érdemes megállapodni, milyen feltételekkel vonható be harmadik fél a projektbe.
  
• A dokumentum fontos része a projektterv, mely a támogatási megállapodás mellékleteivel összhangban megállapítja az elvégzendő tevékenységeket (a biztosítandó erőforrásokkal egyetemben) és a létrehozandó eredményeket. E leírás jelentőségét az adja, hogy erre épül a pénzügyi ütemezés és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezések, sorvezetőül szolgál az előrehaladás nyomon követéséhez, frissítése pedig előrevetítheti támogatási szerződésmódosítás iránti kérelem benyújtását.
  
• A későbbi vitákat segít megelőzni, ha azt is rögzítik a felek, milyen eljárás követendő a projektet érintő szakmai és pénzügyi módosításokról történő döntés esetén.
  

Költségvetéssel kapcsolatos kérdések, az EU támogatás továbbutalásának szabályai

• Érdemes alaposan átgondolni azon rendelkezéseket, melyek megállapítják, hogy a koordinátornak a Támogatótól érkezett összeget milyen feltételek teljesülése esetén és milyen határidővel (célszerű konkrét határidőt rögzíteni) kell a konzorciumi tagoknak továbbutalni, milyen esetek minősülhetnek indokolt késedelemnek a koordinátor részéről.
  
• Szintén alapos mérlegelést igényel, hogy a koordinátor a tagok vonatkozásában milyen pénzügyi ütemezést kövessen: az átutalt összeg nagysága az elkövetkező x hónap vagy a soron következő projekteredmény létrehozásának költségigényéhez igazodjon-e, netán az aktuális tervezési időszak költségeinek y százalékát fedezze-e.
  
• Célszerű a pénzügyi felelősség főszabályát változatlanul átvenni és csak indokolt esetben módosítani azon, lehetőség szerint kerülni a kollektív felelősség kimondását.
  

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések

• A projekt megvalósításához és az eredmények hasznosításához szükséges meglevő információk és jogok felsorolása történhet a megállapodáshoz csatolt
  - pozitív listával (vagyis hozzáférési jog csak a listában szereplő információra vagy jogra kérhető) – ügyeljünk arra, hogy a megadott definíciók egyértelműek legyenek, ne adjanak alapot félreértésre és későbbi vitára a projektpartnerek között,
  - vagy negatív listával (vagyis hozzáférési jog minden információra vagy jogra kérhető, amit nem zár ki a lista) – ügyeljünk arra, hogy a kizárás egyértelmű legyen.
  
• Célszerű a lista módosításának rendjét meghatározni: a projektpartnerek szabadon vagy csak jóváhagyással egészíthetik-e ki a listát, illetve törölhetnek-e abból bizonyos elemeket (pl. nincs értelme jóváhagyást kikötni a negatív listából történő törlés esetére)?
  
• Érdemes előre név szerint rögzíteni a tervezett eredmények tulajdonosát vagy meghatározni a tulajdonos személyének meghatározására irányuló folyamatot (Ki követi nyomon az eredmények létrejöttét? Hogyan értesülnek a partnerek az eredmény létrejöttéről? Milyen eljárásban történik az eredmények feletti tulajdonjog elismerése vagy a tulajdonjog iránti igény bejelentése?)
  
• Közös tulajdon gyakorlásának meghatározása során a hasznosítás és az oltalom részleteit indokolt átgondolni: Szükséges-e a tulajdonostárs engedélye harmadik fél számára biztosított használati engedély megadásához? Hogyan állapítják meg a tulajdonostársnak járó ellentételezést? A tulajdonjog, valamint a hasznosítás költségei és bevételei hogyan oszlanak meg? Milyen oltalomról gondoskodnak? Egyet nem értés esetén milyen eljárást követnek (mediátor vagy bíróság bevonása, alkalmazandó jog)?
  Érdemes fenntartani a szabályozás finomhangolásának lehetőségét a közös tulajdon létrejöttét követő időszakra (ekkor pl. már dönthetnek úgy a tulajdonostársak, hogy egyetlen személyre ruházzák át a tulajdonjogot, fenntartva a hozzáférési jogot).
  
• A hozzáférés biztosításával kapcsolatban: Meg tudnak-e állapodni a projektpartnerek a hozzáférési jog konzorciumi megállapodásban történő biztosításáról (így külön írásbeli eljárásra nincs szükség)? Egy éven túl is kérhető legyen-e hasznosítási célú hozzáférés? Kiterjedjen-e a hozzáférés a használati jog továbbadásának jogára? Kiterjedjen-e a hozzáférési jog a kapcsolt jogalanyra? Hogyan alakuljon az újonnan csatlakozó, illetve a projektrészvételét megszüntető partner hozzáférési joga? A körülményeket figyelembe véve jogdíjmentesen történjen-e a hozzáférés megadása, illetve ha nem, milyen ellenérték minősül méltányosnak és ésszerűnek? (pl. különbséget lehet tenni a közös munkacsomagon dolgozó projektpartnerek és a többi projektpartner között)
  
• Titoktartási záradék csatolásáról is szükséges gondoskodni, mely meghatározza, mi minősül bizalmas információnak, az mi alapján azonosítható, milyen feltétek mellett és körben tehető hozzáférhetővé, a titoktartási kötelezettség kiket kötelez (indokolt esetben érdemes kiterjeszteni a projekt megvalósításban résztvevő harmadik felekre is, hiszen pl. alvállalkozónak történő hozzáférés biztosítása esetén is szükség van a tulajdonos hozzájárulására), mi tekinthető a kötelezettség megszegésének, illetve a kötelezettség meddig áll fenn.
  
• Érdemes lefektetni az eredmények védelmének rendjét, vagyis felelőst kijelölni, aki nyomon követi az eredmények létrehozását, felügyeli, hogy azok védelméről gondoskodik-e a tulajdonos, illetve hogy a választott védelem nem sérti-e a többi projektpartner jogos érdekét, valamint érdeksérelem esetén segíti a megoldást.
  
• Előre meghatározható az eredmények hasznosításának módja (pl. közös vállalkozás létrehozásának szándéka). A projektpartnerek megállapodhatnak abban is, hogy előre meghatározott harmadik személyek vonatkozásában (pl. kapcsolat jogalany) nem áll fenn a kötelező értesítési kötelezettség és kifogás joga az eredmények tulajdonosát megillető vagyoni értékű jogok átruházása esetén. Ebben az esetben célszerű előre megállapodni a harmadik személyek listájának módosítására vonatkozó eljárásról is. Dönthetnek a felek a hozzáférési jogukról történő lemondásról is (ezt azonban érdemes alaposan meggondolni!), amennyiben már ebben a stádiumban ismert, hogy a tulajdonos kizárólagos használati engedélyt kíván biztosítani valamely jogalany számára.
  
• Kibonthatók az eredmények terjesztésének szabályai (Hány évig áll fenn az értesítési kötelezettség? Meddig nyújtható be kifogás a terjesztéssel szemben? Ki dönt a kifogások ügyében?)
  
• Érdemes ügyelni arra, hogy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló idő életszerű maradjon (a támogatási megállapodás minta 45 napot határoz meg, de ennél rövidebb időben is megállapodhatnak a projektpartnerek).
  
• Célszerű megvizsgálni, hogy a konzorciumi megállapodás rendelkezései nem állnak-e ellentétben a szellemitulajdon-kezelési szabályzatban (a közfinanszírozású kutatóhelyeknek kötelező szellemitulajdon-kezelési szabályzatot alkotniuk) meghatározottakkal.
  

Fontos tudni, hogy a konzorcium az Európai IPR Helpdeskhez fordulhat a konzorciumi megállapodás tervezet szellemi tulajdonnal kapcsolatos rendelkezéseinek szakmai felülvizsgálatáért.

Felelősségi szabályok a projektpartnerek vonatkozásában

• Szükséges meghatározni az eljárásrendet: Ki állapíthatja meg a kötelezettségszegést (általában ez a közgyűlés hatásköre)? Van-e lehetőség előzetes figyelmeztetésre, a kötelezettségszegő részéről kifogásra vagy a helyzet orvoslására?
  
• Az alkalmazandó jog szempontjából indokolt áttekinteni, milyen esetekben zárható ki vagy korlátozható a felelősség (pl. a támogatás összegének erejéig meghatározott felelősség a projektpartnernek okozott kár esetében, amennyiben a szándékosság vagy súlyos gondatlanság kizárható).
  
• Ugyancsak az alkalmazandó jog fogja meghatározni a szankcionálás kereteit (kifizetés felfüggesztése, kártérítés, esetleges kötbér vagy késedelmi pótlék stb.)
  

Alkalmazandó jog és joghatósággal rendelkező bíróság

Célszerű a támogatási megállapodással összhangban rendelkezni.

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/ EU Rendelete
Magyarázatokkal ellátott támogatási megállapodás minta
Bizottsági iránymutatás a konzorciumi megállapodás előkészítéséhez
Konzorciumi megállapodás mintákat tartalmazó Európai IPR Helpdesk honlap